Szombaton tartottuk Marci 15. születésnapját. Marci nagyot nőtt – már ő is sokkal magasabb, mint én. Marci nem velünk lakik, de minden héten látjuk azért. Sajnos Marcinak végig kellett tanulta a nyarat, erről mesélt, meg persze a rollerezésről is beszélgettünk, amit most komolyabban űz. Arra emlékszel, amikor Apuska rollerezett? – kérdeztem Marcitól. Igen, de Marci szerint amit Apuska csinált, az a sima rollerezés, amit meg Marci csinál, az az extrém rollerezés, ahol szaltóznak, ugranak, trükköznek a rollerral. Mi tagadás, Apuska tényleg nem szaltózott, de még csak nem is trükközött, viszont feledhetetlen élményt nyújthatott minden reggel öltönyben, aktatáskával, ahogy végigrollerezett a Rákóczi úttól az Arany János utcáig, az Egészségügyi Minisztérium épületéig.
azaz Fürdőzz Budán címmel egy több mint hetvenéves, a magyar fővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tv archívumában! A saját utad.hu, ha nem is Budán, de Budapesten készül, smár jelent meg fővárosunkat méltató, szeretgető cikk „hasábjainkon”. Most örömmel mutatjuk be e tíz és fél perces alkotást, mely 1936-ban készült, és láthatunk benne számos légifelvételt, a Halászbástyát, díszőrséget, közlekedési rendőrt, a Lánchídat, néptáncot, a Hősök terét, Nagy-Magyarországot virágokból, a Vajdahunyad várát a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdőit, amelyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában. A dallamos svéd hanghordozásra érdemes külön odafigyelni! A film minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Látható a régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!). Érdemes megfigyelni hogy a budai dombok még teljesen üresek, sőt, még Pest jelentős része is. Ezzel együtt sokat nem változott Budapest, ma is éppen annyira szeretetreméltó, mint akkor volt, bár meg kell hagyni, a Hősök terén akkor még egy 1919 felíratú márvány emlékmű áll a mai helyén…
Nellihez, vagyis az öcsémhez gyakran járunk tejbegrízt enni a Kökörcsin utcai lakásába két fiammal, Barnival és Marcival. Imádom a tejbegrízt (ezt kifelejtettem a 7 titokból, bár ezt sose titkoltam), és Nelli isteni tejbegrízt tud főzni! Ma azonban ő jött el hozzánk. Pontosabban nem is hozzánk jött el, hanem találkoztunk a Margitsziget spiccénél (spicc/kenus kifejezés/: szigetcsúcs). Hetekkel ezelőtt néztük ki ezt a helyet, ugyanis akkor rendkívül alacsony volt a vízállás és túl lehetett menni még a pilléren túlra is! Kilógott egy jókora földnyelv. Nellinek akkor mondtam, hogy na ott kéne! ‘Alternatív utolsó találkozás‘ tovább…
Üdv Neked! CÉLHOZ ÉRTÉL! Jó úton jársz errefelé. Ez egy spirituális szemléletű klub útonjáróknak, érdeklődő útkeresőknek és akiket megérint a szabad szemmel nem látható valóság. Körülnézni kötelező!
Legutóbbi hozzászólások