A csendélet a csendé lett (Magyar nyelvészeti pályázat)

Rendhagyó nyelvtani pályázat kerül ezennel önnön megvalósíthatóságának keresztülvitelére a saját utadon! Jelentkezhetnek mindazok, akik nyelvünk – és nemzetünk – egyedülállóságának bizonyítékaként hosszabb-rövidebb formában (dazé minél tömörebb, annál jobb) elő tudnak hozakodni egy-egy kuriózummal, mint például olyan hétköznapi élethelyzetek szóba öntésével, mint hogy „sokkol a sok kóla”, vagy, mint a „Te kéz! Tekézz!”, vagy mint „A csendélet a csendé lett”. Jöhetnek nyelvtörők, nyelvtani elméletek, sőt, akár körlevelekben elterjedt „melyik más nyelv lenne képes erre?” című helyzetek is akár. Tehát amennyiben ez a téma Benned is megmozgat valamit, rajta, ragadj klaviatúrát és írj a hozzászólásokhoz nyelvészeti témát, vagy elgondolást!

Pályázatunk rendhagyó. Első helyezés NINCS. Csupán az a lényeg, hogy együtt legyen minden….és hogy megfejtsük azt a talányt, hogy ha ennyire klassz a nyelvünk, ennyire ősi a nemzetünk, ennyi mindent találtak fel magyarok, stb., akkor hogyhogy ilyen lúzerek vagyunk??! És ne csak hőzöngjünk, hanem találjuk ki, hogy ha már ekkora kinccsel rendelkezünk, hogy magyarnak születtünk, miképpen tudnánk ezáltal kijönni ebből a kátyúból, amiben vagyunk, anélkül, hogy túlzottan nacionalisták lennénk. Mert az nem valami kúl, hogy minden más népnél előrébbvalónak tartjuk magunkat, de – ugye, mint azt a mellékelt ábra mutatja – ezzel tulajdonképpen senki más nem törődik se közel, se távol.

A pályázat kihangsúlyozottan nem elméleti! Inkább csípjük el a humorosabb végét a dolognak! Ebben a bejegyzésben (de komolyabb érdeklődés esetén akár több epizódban is) olyan nyelvünkkel kapcsolatos megfigyeléseket teszek közkinccsé, melyek vagy nyelvünk különlegességeit, például nyelvtörőket, vagy nyelvünk méltatását, akár neves külföldi, akár szakavatatlan, autodidakta nyelvészet iránt csupán érdeklődő hazai szerzők tolmácsolásában. Nem fontos az eredetiség, tehát bárhonnan, bárki által írott adatok másolatait is várjuk.

Lehet „észt osztani” is, de most a lényeg a lenyűgözés. Sokkal többet mond el egy frappáns mondat, mint egy hosszas, mindenre kiterjedő, de érdektelen szöveghalmaz. Nyelvészettel aránylag sokan foglalkoznak hazánkban. Nyelvészet iránt érdeklődőkből is Dunát lehetne rekeszteni – ettől függetlenül sajnos (?) mégsem minden magyar van tisztában ezekkel a tényekkel, melyek (egy része) az alábbiakban fel lesz sorolva. Külföldön élő, magyarul nem beszélő emberek pedig egészen biztosan nem tudják ezeket – nem is törődnek vele. Egészen egyszerűen valószínűleg azért, mert nem ez a legfontosabb az életben. Legalábbis a világ vezető nagyhatalmai látszólag vígan élnek attól, hogy nem magyarok.

Például van, akik meglátása szerint amikor a magyarok a Kárpát Medencébe költöztek (s amikor még csak pár nép használt írást, pl. a görögök és a rómaiak), már több ezer éve kialakult írással, kultúrával rendelkeztek. Olyat is hallani, hogy a magyarok kezdetben több országba is küldtek „mágus”okat, akik mindenhol elterjesztették a tudásukat. Ezek persze csak feltevések, amikre nincs bizonyíték, illetve ami van, azzal se törődik senki. Aki pedig törődik – szinte kizárólag magyarok és azok közül is inkább a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjával szembefordulók viselkednek így.

Az ok, amiért ezt a bejegyzést írom, egy power pointos körlevél, amely kísértetiesen hasonlít a saját utadon 2008 októberében közreadott bejegyzés anyagára. A saját utadon ez volt a legtöbb hozzászólást generáló cikk és egyben a legnagyobb vitát kiváltó írás is. A saját utadon eddig megjelent 70 bejegyzés közül is ez az egyik legolvasottabb is. Ezek szerint kifejezetten nagy nyelvünk iránt az érdeklődés, viszont nekem is kifejezetten nagy az érdeklődésem az iránt, hogy ez miért reked meg a pps-ek szintjén és miért nem kap ez nagyobb (akár nemzetközi) érdeklődést.

(A hozzászólásokat alább lehet megtenni. Az érdekesebbeknek külön bejegyzést szentelünk!)


9 Hozzászólás - “ A csendélet a csendé lett (Magyar nyelvészeti pályázat)


  1. 1 Emil

    A csőcselék csinálják a csőcserét

  2. 2 Nyelv Elek

    Kell?
    Kell-e?
    Kellem?
    Kelleme?
    Kellemes?
    Kellemes-e?
    Kell e mese?
    Kell Emese?
    Kellemes e mese?
    Kellemes-e Emese?
    Kellemes-e Emese seneke?

  3. 3 Nyelv Elek

    Tetszett e head-set?

  4. 4 Nyelv Elek

    Andi mondatai: Engem egy őszinte ősz inte, hogy legyek őszinte, mert ő szinte őszinte.

    Te tetted-e tettetett tetted, te tettetett tettek tettese, te!

    Töhötöm Ödön görög örökös örökölt öt görög köcsögöt. Öt görög köcsög körömpörkölt fölött bögöly kőrözött. Ötöt földön dögönyözött, ötöt köldökön döfött, s körömpörkölt fölött föl-föl röhögött: hö-hö-hö!

  5. 5 Andi

    Szeretnék szeretni, szerelmet szerezni,
    szerelmes szívemet szívedhez szegezni.
    Szólj hát szaporán, szívemnek szerelme,
    szerelmes szívemmel szeretnem szabad-e?

  6. 6 Andi

    Aki másnak ezbiderce, annak pece, páka,
    mert a néma szekercének nem kacar a pöcke! ;D

  7. 7 Mészáros János

    A 80-as évek elején Sinkovits mondta a Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott!!!

    Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

    Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
    Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
    Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
    Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

    Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
    Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
    Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
    Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

    Csók – ha adják – százával jó, ez benne a jó.
    Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
    Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
    Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
    Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
    Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

    Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
    Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
    Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
    Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
    Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

    Több szélhámost lefüleltek,
    Erre sokan felfüleltek,
    Kik a népet felültették,
    Mindnyájukat leültették.
    Foglár fogán foglyuk van.
    Nosza tömni fogjuk.
    Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
    Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

    Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
    Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
    Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
    Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
    Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
    Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?

    Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
    Országának nevében a követ követ követ.
    Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
    Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
    Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
    Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
    Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
    Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

    Ingyen strandra lányok mentek,
    Minden előítélettől mentek,
    Estefelé arra mentek,
    Én már fuldoklókat mentek.

    Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
    Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
    Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
    Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

    Hiba mentes mentő vagyok,
    Szőke Tisza partján mentem,
    Díszmagyarom vízbe esett,
    Díszes mentém menten mentem.

    Szövőgyárban kelmét szőnek.
    Fent is lent, meg lent is lent.
    Kikent-kifent késköszörűs
    lent is fent meg fent is fent.
    Ha a kocka újfent fordul:
    Fent a lent és lent is fent.

    Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
    Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
    Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
    Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

    Díjbirkózó győzött tussal,
    Nevét írják vörös tussal,
    Lezuhanyzott meleg tussal,
    Prímás várja forró tussal.

    Határidőt szabott Áron,
    Árat venne szabott áron.
    Átvág Áron hat határon,
    Kitartásod meghat Áron.

    Felment – fölment, tejfel – tejföl, …
    Ne is folytasd barátom!
    Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

    Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
    Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
    A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
    Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
    Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
    Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
    Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

    Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
    Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
    Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
    “Kedves egesz seggedre!” köszönt a svéd mixer.
    Arab diák magolja: “tevéd, tévéd, téved,
    Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

    Pisti így szól: “Kimosta anyukám a kádat!”
    Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
    Óvodások ragoznak: “Enyém, enyéd, enyé”,
    Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

    A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
    Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

  8. 8 Kelle Emese

    Meglepődtem, hogy minek köszönhetem ezt a névjátékot ?

  9. 9 Zollendroller

    Kedves Emese! Mely esetben tegezhetlek, elbrekegem Neked, kedves neved rettenetesen megtetszett nekem, s ezert lett e nyelves-versem. Nekem kellesz Emese.Leszel-e kedvesem?

Te mit gondolsz?