Saját utad ૐ

Hegedős Piroska, ismert kortárs festőnk számomra jó ismerős, sőt, barát. A közelben lakik ő is, s a minap találkoztunk a közértben, ahol újonnan megjelent könyvét adta a kezembe. Élete első könyvét! Meghívott egy eper-cseresznye-beszélgetésre, melynek nem tudtam ellenállni!

Először a könyvéről kérdeztem.

- Van nekem egy kedvenc férjem – mondja Piroska -, Molnár Miklós operatőr, fotóművész, aki pár évvel ezelőtt készített egy 3D-s fotóalbumot, 60 magyar színészről, valamint hírességekről, mely meg is jelent Rendkívüli emberek címmel. Ennél a fotósorozatnál én, mint styling, vagyis, mint mindenes vettem részt. Intéztem, hogy a fotóalany milyen ruhát vegyen fel, milyen tárgyak legyenek előtte, mögötte, cipeltem a derítőlapot, a fényképészeti kellékeket.

Ebben a helyzetben a hírességek megnyíltak, más arcukat mutatták, mint a színpadon, médiában, ahogy a közönség megismerte őket. Én erről egy naplót vezettem. Olyan helyekre jutottunk el, egy kicsit a magánszférájukba, ahová mások nemigen. Eleinte csak magamnak jegyzeteltem, azonban ismerősöknek mesélve az érdekesnél érdekesebb sztorikat, rájöttem, hogy ezek a leírások esetleg mások számára is érdekesek lehetnek.

Leültem írni kézzel, tollal, mert látod, itt semmi kütyü nincs, csak egy turmixom van a konyhában. És minden nap, mintha dógozóban lennék, 9-től 5-ig körmöltem, többször át is javítottam az egészet. Amikor nap végén elpilledtem, mindenkiről sorban készítettem egy light-portrét, hiszen festőművész vagyok, nem író, s ezek szintén szerepelnek a könyvben, mint illusztráció.

Sztorinapló – ez lett az alcíme. Agárdy Gábor például aranyos volt, mert elmesélte, hogy az a szép oszlop, ami a szobáját díszíti, a régi Nemzeti Színházból való. Az éj leple alatt csempészte ki, mert akkor Aczél elvtárs megtiltotta, hogy bármit is elvigyenek a később megsemmisített Nemzetiből. Több színész cselekedett hasonlóképp: Gobbi Hilda például egy ajtót hozott el, ami otthonában végül is a WC ajtaja lett.

Persze nem mindegyik riportalany engedett fel, Garas Dezső például nem tudott feloldódni, mint a többiek. Bizony, nem mindenki számára könnyű pár másodpercig teljesen mozdulatlanul maradni, míg a kép elkészül. Szerencsére a legtöbben lazák voltak. Amolyan „munkatársi viszony” jött létre köztünk. A könyv utolsó riportalanya pedig kakukktojás, ugyanis többévnyi szervezés ellenére se jött létre a találkozás Eszterházy Péterrel. Róla ez van leírva, a hosszas levelezések, telefonbeszélgetések, vacillálások a helyről, időpontról és arról, hogy egyáltalán jót tesz-e a hírnevének, ha 3 dimenziós kép készül róla? A könyv slussz”poénja” tehát ő, a kakukktojás, ami nem kelt ki.

Miért ez lett a cím? Talán a fürdőszobában is fotóztatok?
- Azt azért nem. Az igazság az, hogy a cím-ölet sajnos nem nekem, hanem a férjemnek ugrott be – általában a férfiaknak szoktak eszébe jutni a nagy gondolatok -, mivel mindenképp szerettem volna valami figyelemfelkeltő címet, s akkor Miklós ajánlotta, hogy legyen Hírességek „meztelenül”. Ez arra vonatkozik, hogy a hírességek levetkőzték közismert „maskarájukat” és rövid időre önmaguk voltak – legalábbis élményem szerint.

Belelapoztam a fotóalbumba is. A 3 dimenziós fénykép nem saját találmány, azonban hazánkban kevesen büszkélkedhetnek hasonló technikájú fotósorozattal, ahol a képek nem csak síkban, de mélységében is láthatók. A 3D technika a 3D mozikból ismeretes, ahol különböző színű lencsével nézve előidézhető térhatás-élmény, azonban az – állítólag – kikészíti a szemet.

Molnár Miklós fotóit szabad szemmel kell nézni – magam is megpróbáltam -, s egy aránylag könnyen elsajátítható technikával elsajátítható. Nekem nem sikerült. Sajnos. Annál jobban tetszett a vitrinben helyet foglaló 1000 ráfordított munkaórát magán viselő XVI. század-béli árbocos hajó makettje, mely szintén Molnár Miklós keze munkája. Hegedős Piroska Faludy Györgyöt ábrázoló arcképe szintén rabul ejtett, illetve egy darab Piroska Marilyn Monroe-sorozatából, mely egyelőre nem talált gazdára. Hegedős Piroska, ha eszébe jut valami jó téma, arról 15-20 képet, s akkor tart kiállítást, többnyire valami forgalmas kávézóban. Feledhetetlen volt Tunéziai sorozata például.

Piroska egyébként példaképéül állhatna sokunknak. Alakját képes megőrizni, legyen szó akár ingyenes bőségtálról, ő csak mérsékelten fogyaszt. Ezenkívül internetet nem használ, mobiltelefonja is csak azért van, mert valakitől kapott egyet. Hegedős Piroska csak fest…fest….fest…ír….majd ismét csak fest.