Mindenkinek meglehet a véleménye, lehet kiköltözni a városból peremkerületbe, vidékre, lehet leszólni, hogy „büdös”, „koszos”, vagy akár még durvábban is. Lehet a magamfajta lokálpatriótát ilyenekkel sértegetni, csak nem érdemes. Fölösleges. Igenis szeretem Budapestet! Legyen boldog mindenki ott, ahol él. Eszrintem így van rendjén. Az már kevésbé jó, amikor valaki nem érzi jól magát ott, ahol van. Elégedetlenkedik. Én nagyon örülök, hogy itt lakom a város szívében, közelről érzem a dobogását: Szeretlek, Budapest!
Ez a XIII. ker Újlipótváros. Errefelé már sok a lakótelep, amit sohase bírtam, de bejön a környék: mégis csak itt nőttem fel. Ide jöttem egy ős haverhoz, Sanyához. Újépítésű ház a Dunához közel. Mondom is neki, képzeld, Sanya, gyerekkoromban pont ide jártam nap mint nap kenuzni, mert itt volt valaha a BSE, amit pár éve durván ledózeroltak, mert itt majd ház épül egyszer.
Van nekem egy jó barátom. A Sanya. Őt öt éve ismertem meg a Waldorf iskolában, de neki semmi köze sincs a Waldorfhoz, a bio-cuccokhoz annál inkább, meg a mézes müzlihez, amit akkor ott árult a Waldorf iskola bazárjában. Imádom a mézes müzlit, de nem volt nálam pénz, Sanyával mégis kötöttem egy jó üzletet, na, azóta vagyunk barátok.
Sanya azóta a biokajákat csak eszi, átnyergelt a számítógép-kereskedelemre és javításra. Abban is egymásra találtunk. Sanya egy aranyember, elég, ha ennyit mondok. Most is vettem tőle valamit, felmentem hát hozzá a Népfürdő utcába, ahová most költözött. Biciklire pattantam – ugyanis nem csak a CM-en szoktam cangázni. Már 9 is elmúlt, töksötét van, lámpám meg sose volt, dát evva.
Ez a XIII. ker Újlipótváros, Angyalföld, itt lakott Fenyő Miki, gyerekkorom bálványa. Errefelé már sok a lakótelep, amit sohase bírtam, de mégis bejön a környék: mégis csak itt nőttem fel. Mondom is Sanyának, képzeld, Sanya, gyerekkoromban pont ide jártam nap mint nap kenuzni, mert itt volt valaha a BSE, amit pár éve durván ledózeroltak, mert itt majd ház épül egyszer.
Ahogy lejött velem a kapuig, mondtam neki, gyere Sanya, nézzünk már át, megmutizom, mi maradt a BSE-ből, ahol 1983-tól 85-ig kenuztam. De mondom: töksötét volt, mékszencse, hogy a hold világított, így bőven tudtunk botorkálni. Ott van mindennek a beton-alapja. Mutattam is, néddmá Sanya, ez volt a csónakház, ez a hajóépítő műhely, ez a konditerem, ez a lányöltöző, arra volt a focipálya, itt a fiúöltöző, itt volt a szekrényem, itt volt a zuhanyzó, itt az edzői és nézd, Sanya, ott arrébb!!!!
Pár lépésnyire ott volt a tanmedence. Tele van dobálva szeméttel az a hely, amit mindannyian utáltunk, gyűlöltünk, mégis itt gyakoroltuk az evezést téli napokon. Itt „mentünk időket”, itt „verettük” szét az agyunkat és dögunalom volt térdelni a középső részben, hajtani körbe-körbe a vizet…, de azért ilyen véget mégse kívántunk ennek az építménynek, amihez mégiscsak sok emlék fűz mindannyiunkat, BSE-s kenusokat és kajakosokat.
Sanya letaglózva állt a máskülönben teljesen érdektelen, sivár, semmitmondó, gazos, teleszemetelt területen, ami számára most meséim által megelevenedett. Eme egykor volt vízitelep egy pompás példája annak – mondta apostolként Sanya -, hogy minden múlandó. Így múlunk el mi is, így múlik el minden. A földdel leszünk egyenlővé, mint gyerekkorom szenvedélyes helyszíne, a BSE.
Gondolatébresztő csillagok alatt ismét energiával csurig telítődve, vidáman szálltam vissza kis fekete Csepel Csillag kempingbiciklimre. Ilyennel jártam egykor edzésre is, de mindenhova ilyennel jártam, mindig ilyenem volt, mert „márkahű” vagyok! Sajnos már többször ellopták, mert sajnos itt Pesten folyton lopnak. Ezért már meg se mosom inkább, hadd higgyék, hogy ezt nem is érdemes elvinni.
Ezzel együtt szeretem Budapestet! Az út közepén tekertem, mert nem jött semmise a késői órán. Aztán jól eleredt az eső is, jól eláztam, de sebaj! Jó fél tizenegy körül értem haza. Most meg már háromnegyed kettő, de annyi baj legyen! Tudd meg, boldogan osztottam meg Veled ezt az élményemet is itt, a Saját utadon!
Kabcsolódó írások
Loading ...
Hendrey Tibor rovata
1 Hozzászólás - “(igenis) SZERETEM BUDAPESTET! (Ledózerolt múlt)”
Te mit gondolsz?