Talán észreveszik kedves olvasóim, hogy a sajátutad.hu közel két hónapja nem frissül. Nyugi, mez csak a látszat! Újabb írásaim, melyeket augusztus, szeptember, október hónapban (s feltehetőleg ezen túl is) írtam, ezen folyamatosan bővülő blog-bejegyzésen belül található linkek formájában. Ugyanis teljesült a vágyam!!! 2002 óta vágyom rá, hogy újból újságot írhassak, azaz újságírói állásom legyen. Ismét újságíró vagyok, bár sajnos egyelőre csak félig-meddig. Azért én mégis teljes értékű újságírónak élem meg magam. :o)
Egyszeri ember nagy szerénységében néha azért rá kell jön, hogy erre-arra tekintgetve nem kizárólag neki vannak jó szövegei. Ugyanez az ember manapság az információk túlontúlpörgetett kavalkádjában már jóformán azt se tudja, hogy merre kapkodja a fejét, hol parancsoljon elméjének megálljt, mikor ezek a jobbnál jobb, érdekesnél érdekesebb szemelvények kerülnek bele a látómezejébe, ám néha úgy érzi, mikor megleli azt a bizonyos tűt abban a milliárdszor milliárd szelességűször hosszúságnyi szénakazalban, hogy„na ne!! ezt már egyszerűen nem lehet veszni hagyni a történelem süllyesztőjében!”– és akkor kiemeli ebből a fergetegből és megmutatja a többieknek, hogy „na, idesüssetek!”– de mire ezt kimondja, rájön, hogy talán mégse kellett volna magát túlaktivizálni, de ha már így lett, akkor üsse kő!
(Jó)pár éve már, hogy elkezdődött a haverkodásom a hajléktalan koldusokkal. (Jó)pár éve aluljárókban töltöttem egész (hó)napokat, s ezalatt bővivel nyílt alkalmam a velük való érintkezésre (ismerkedésre). Persze nem mindegyikükkel alakult ki jó viszony, ugyanis páran megloptak, becsaptak, de jópáran viszont jófejek voltak: dumálgattak velem, s hosszú évekig tartó haverságba kerültünk.
Volt például egy „kedvenc” „barátom”. Mosolyogtunk egymásra, biccentettünk és jó volt minden reggel újra látni. A nevét nem tudtam, de folyton a látókörömben volt: ott feküdt a földön egy papundekli dobozon, a Skála Metrónál, illetve attól azé innén. Egyszer adtam neki egy almát. Pár nappal később meghalt. Nem az almától, hanem a hidegtől. Megfagyott.
Azonban most nem róla lesz szó. És nem csak azért, mert ő már megfagyott. Hanem… de inkább olvassuk el közösen!
Üdv Neked! CÉLHOZ ÉRTÉL! Jó úton jársz errefelé. Ez egy spirituális szemléletű klub útonjáróknak, érdeklődő útkeresőknek és akiket megérint a szabad szemmel nem látható valóság. Körülnézni kötelező!
2009 augusztusában a Labirintus tizedszer épült fel, mely hét év óta Tarot Labirintus. A Tarot Labirintus helyszíne eddig a Sziget fesztiválon kívül a franciaország-beli Lille3000 Fesztivál volt idén júniusban, amiről a Saját Utadon már beszámoltam. A most egy hete lezárult Tarot Labirintus ezúttal annyira jól sikerült, hogy Zsófi már azon töri a fejét, hogy a Szigeten kívül is létrejöjjön ez az oly sokak számára oly sokat jelentő varázslatos hely. S a Színházi Korzón ez meg is valósult!
Loading ...
Loading ...
Hendrey Tibor rovata
Legutóbbi hozzászólások